Lassan gurultunk lefelé egy téli napon a meredek, deres kocsilejtőn. Én, a férjem és a háromnapos kisfiunk végre hazatértünk a kórházból.🙏

Egy pillanatra megállt az idő. 

Egyszerre hátranéztünk a hordozóból alig kilátszó kisbabánkra, majd egymásra pillantottunk.

Most mi következik?🫣

Évekig vártunk arra, hogy a pocakomba költözzön, de arra nem is gondoltunk, hogy mi lesz, miután onnan kikerül.🤱🏻

Életünk legizgalmasabb és legfélelmetesebb szakasza kezdődött el.

Aztán, majdnem napra pontosan hét évvel később, minden megismétlődött.❤️

Lágy babaillat, kialvatlansággal és fáradtsággal a levegőben.

Határtalan öröm és végtelen aggódás váltakozása, akár percenként.

Élet egy kisbabával.🤭

Az újszülöttfotózás az egyik kedvenc fotós témám.

Elvarázsol minden alkalommal…☺️

Beengedtek az otthonotokba, ahol halkan, suttogva lépkedek.
Ez az időszak egyszerre izgalmas és félelmetes, mégis végtelenül intim és csodálatos.🥰

Hatalmas bizalom, hogy megengeditek, hogy veletek lehessek, és megörökítsem ezeket a pillanatokat.
Hogy közel mehessek hozzátok, és a védtelen kisbabátokhoz.🙏

Van, hogy káosz fogad a lakásban, és van, hogy pedáns rend.
Van, hogy bizonytalan, és van, hogy magabiztos anya.

Van, hogy a baba sírós, és olyan is van, hogy nyugodt.

Nincs két egyforma család és körülmény.

És nekem fotósként nincsenek elvárásaim….

Én alkalmazkodom hozzátok.

A kisbabátok pedig mindenféle póz és beállítás nélkül is tökéletes – pont úgy, ahogy van.❤️